Akik nekivágnak
Macsi
Sziasztok! Macsi vagyok, szintén 27 éves szintén informatikus, borász, hobbi útvonaltervező. Az idei évben a szerepem az alvóhelyek, ivókutak, kisboltok és Mónika presszók felkutatásában lesz. Nagy nyomás van rajtam, mert ha valahol egy utat tavaly óta tejfeldolgozóvá alakítottak át, az biztosan az én lelkemen fog száradni. Az útvonalnak minden méterét ismerem, de a navigáció nem nálam lesz. Tapsolással felelek továbbá azért, hogy a midenféle éjszakai állatok közül egyedül csak a St. Hubertus szarvasával találkozzunk. A tavalyi túra óta elindult HuberMóka az egyik szerelem projektem. Örülök, hogy ezekkel a kis túrákkal egyre több embernek tudjuk megmutatni a túrázás örömét és a Budapest környéki hegyek varázsát. Ha egyszer nagyon sok időm lesz, szeretnék elsétálni Portugáliába.
Csabi
Csabi vagyok, 28 éves, macskám van, de nem Babettával járok, úgyhogy nem vagyok kemény. Mentőápolóként dolgozom az OMSZ-nál és a Semmelweis Egyetem Sürgősségi Klinikáján, de ha lehet, ezeken a helyeken ne találkozzunk. 🚑 A Csapatban általában én kezelem az online felületeket, tartom a kapcsolatot a hubisokkal, és rendszeresen találok magamnak olyan feladatokat, amikre senki nem kért meg. Tavaly az útvonaltervezés is nálam volt, idén ezt inkább Macsira bíztuk. 😄 Én maradok a sztorigyártásnál és a fotózásnál. A túrázás régóta az életem része, futni pedig a tesóm miatt kezdtem el, aki bevett a futóegyesületébe, pedig egyáltalán nem kértem rá. 🏃♂️ Macsival idén végzünk egy borász képzésen, így hivatalosan is borászok leszünk. Egyelőre ez inkább csak flex, de egyszer majd lesz saját borunk is. Aztán majd tartunk HuBorTúrát 😂🍷 A tavalyi kaland után kellett vagy fél év, mire újra kedvet kaptam egy következőhöz, de most már készen állok. Debrecenig 260 km vár ránk, aztán majd a célban eldöntjük, hogy jövőre is jó ötlet-e ez az egész. 🤦🏽♂️ Ja és team Vérnarancs 🥃
Lóci
Lóci vagyok, belgyógyász orvos, 32 éves. A tavalyi Hubertúrán én voltam a főzésért felelős ember, de nem annyira sikerült összehozni, mert olyan sokat mentünk és olyan kevés pihenőidőnk volt, hogy mindet próbáltuk alvásra kihasználni, de ettől függetlenül azért egy jó slambucot, illetve egy néhány kávét sikerült megfőzni a srácoknak. Egyéb fontos szerepem talán abban rejlik, hogy mindig van nálam egy fél gyógyszerszekrény, fertőtlenítő, fájdalomcsillapító és gyomorvédő, amennyiben esetleg a csapat érdeke úgy kívánná. Az egyik különleges képességem, hogy rettenetesen sok folyadékot viszek be a túrákon, tavalyi Hubertúra során a nagy nyári hőségben napi 12-14 liter vizet ittam meg, amivel próbáltam a folyadékegyensúlyomat fenntartani. A kirándulás szeretete nálam a természetkedvelésből fakad. A Hubertúrát meg ezek miatt a hozzám hasonló félbolond, mindig nevető, életszépítő, örökmozgó srácok miatt szerettem meg, olyannyira, hogy már el sem tudnám képzelni az életemet anélkül, hogy ne lenne betervezve a nyárra valami extrém, több száz kilométeres gyaloglás.
Pedró
Perdó vagyok, 27 éves informatikus. Szeretem a természetet, de az előbbi tény azt is jelenti, hogy napfénnyel leginkább abban a 22 napban találkozom, amit a Munka Törvénykönyve biztosít számomra. Na de viccet félretéve: Leginkább kitartásomról vagyok ismert, ami nagyon sok hosszú nehézségen átsegített már zokszó nélkül. Szeretem az embert próbáló kihívásokat, amikben rendre felülkerekedhetek önmagamon, s mindezt a legjobb csodaszép környezetben és a barátaim társaságában tenni. Mindig lehet találni egy még nagyobb célt, ami mindig pont csak annyival nehezebb a mostaninál, hogy idén még ne tartsuk jó ötletnek megcsinálni, de jövőre már igen. Ezért szeretem ezt a csapatot, mert velük ez nem kérdés, hogy jövőre és azután is igaz lesz. A teljesítménytúrázáson kívül fő profilomba tartozik (tartozott) még az olimpiai súlyemelés, melyben versenyeztem 6 évet, de atletikus tudok lenni a szavak terén is, hisz mindig szeretem tornáztatni az agyamat. Ennek eredménye az általam betöltött felelősségi kör, mely nem más, mint hogy a legváratlanabb helyzetekben összetákolt szóvicceimmel emelem a csapat..vérnyomását. 😀
Geri
Geri vagyok, 27 éves, a csapat legújabb tagja. Főállásban szoftverfejlesztőként dolgozom, de szabadidőmben imádok barkácsolni és két kézzel létrehozni dolgokat. A legutóbbi büszkeségem például egy saját készítésű fa fűszertartó. A jövőben én felelek majd a videós tartalmakért, mert szerintem nincs jobb dolog, mint a mozgóképet összekötni a természetjárással, meg amúgy is kell valaki, aki dokumentálja a srácok szenvedését. Tavaly rengeteg jó sztorit hallgattam végig a Hubertúráról, és idén hatalmas lehetőséget kaptam, hogy csatlakozzak hozzájuk, azért, hogy én is első kézből élhessem át azt az örömöt, szomorúságot, fájdalmat és barátságot, amit egy ilyen út nyújt. Alapvetően lételemem a pörgés, jöhet bármi, ami extrém- vagy teljesítménysport, szóval a kamera mögött is bírni fogom a tempót. Cserébe ha a hegycsúcs helyett végül egy jó bográcsozás mellett kötünk ki, ott is feltalálom magam. Úgyhogy kalandra fel!